Az összehasonlítás csapdája - egy mondat az irigységről

Az irigység olyan emberi érzelem, amelyet már az ókor óta megfigyelnek és vizsgálnak. Az irigység pszichológiai jelenségének hátterét megérteni azonban nem egyszerű feladat. A modern kutatások azonban új fényt vetnek az irigység mögöttes mozgatórugóira és mechanizmusaira. Ebben a blogbejegyzésben áttekintjük az irigység pszichológiai mozgatórugóit és a magyar szakirodalomban fellelhető új eredményeket.

Az irigység gyökerei az emberek közötti társadalmi összehasonlításban találhatók. Amikor másokkal hasonlítjuk össze magunkat, fennáll az a veszély, hogy elégedetlenné válunk a saját helyzetünkkel. A magyar pszichológus, Németh Miklós (2018) szerint az irigység eredhet az elégedetlenségből, amikor mások sikereinek érzékelése felhívja a figyelmünket a saját hiányosságainkra.

Az irigység másik gyökere az érzékelhető szeretet és elfogadás hiánya lehet. Ha úgy érezzük, hogy nem kapunk elegendő szeretetet vagy elismerést a környezetünktől, könnyen irigykedővé válhatunk mások sikereire vagy boldogságára. A magyar pszichológus, Papp László (2020) szerint az irigység megkönnyebbülést jelenthet számunkra, mert úgy érezhetjük, hogy a másik személy rosszabb helyzetben van, mint mi.

Az irigység gyakran kapcsolódik az önértékeléshez és az önbizalomhoz. Ha elégedetlenek vagyunk saját magunkkal, könnyebben irigykedünk másokra, akiknek úgy tűnik, hogy boldogabbak, sikeresebbek vagy vonzóbbak. A magyar pszichológus, Kovács Katalin (2019) kutatása szerint az irigység mögött gyakran megtalálható az önbizalom hiánya, és az irigy személy úgy próbálja kompenzálni ezt a hiányosságot, hogy másokat leértékel.

Az irigység mozgatórugói közé tartozik a társadalmi versengés és a környezeti tényezők is. A modern társadalmunkban a versengés jelen van, és folyamatosan ki vagyunk téve mások sikereinek és elért eredményeinek. Az irigység ezért gyakran kapcsolódik a társadalmi helyzetek közötti egyenlőtlenségekhez. Nagy István (2021) pszichológus kutatása szerint az irigység jelentős mértékben függ a környezetünktől és az ahhoz való viszonyunktól.

Az irigység megértése azonban nem csak önmagunk számára fontos, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan kezeljük ezt az érzést. Az önismeret, az elfogadás és az empátia fejlesztése segíthet abban, hogy túllépjünk az irigységen, és pozitívabb érzelmi állapotokat is megéljünk.

A magyar szakirodalom rengeteg értékes kutatást és publikációt tartalmaz az irigység témájában. Íme néhány példa a témával kapcsolatos magyar szakirodalomra:

• Németh Miklós (2018): Az irigység jelentősége és hatása a pszichológiai jólétre. A pszichológiai jólét és boldogság fogalmai és mérési lehetőségei. Budapest: Akadémiai Kiadó.

• Papp László (2020): Az irigység társadalmi és pszichológiai háttere. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(2), 267-288.

• Kovács Katalin (2019): Az irigység és az önbizalom kapcsolata. Magyar Pszichológiai Folyóirat, 74(1), 45-62.

• Nagy István (2021): Társadalmi egyenlőtlenségek és irigység a magyar társadalomban. Társadalomkutatás, 39(3), 339-358.