Ki mondja meg, hogyan csináljam?

2023.02.11

A mai posztom a driveandflow oldalon egy örökzöld témát elemez: a rezilienciát. Az alcíme: a generációs világnézetek összehangolása - ki mondja meg, hogyan csináljam?

A reziliencia további kibontásának a 2. témája a generációs világnézetek összehangolása - ki mondja meg, hogyan csináljam? alcímmel.

Erről szól a mai posztom.

Emlékeztetőül a reziliencia akadémikus definíciója, csak hogy a fonalat felvehessük: A reziliencia a pszichológiai értelemben vett rugalmas ellenálló képesség, azaz a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás készsége. [Forrás: lexiq.hu]

Egy 50 éves nő nézőpontjából, ritmusában, értékrendjével, megoldó sablonjaival, közel 30 éves munkatapasztalattal, élettapasztalattal érvelek süket fülekre találva egy Z-nek, aki nem ért semmit a mondataimból, de nem azért, mert nem elég okos, csak nincs megélése a fentiekkel kapcsolatosan. A reakció elzárkózás, dac, ellenállás. Érhető: hogyan értené meg egy Z egy más politikai érában zajló élet az évtizedeken átívelő harcát, szenvedését?

Miért várjuk, hogy a Z előbb a karrier, aztán a gyermek tudatos, tervezett jövőképe helyett az élet hozta gyermek melletti tanulás nehézségeit, a nem megától értetődő magas pozíció elérését egy új munkahelyre belépéskor, a "szamárlétrát", a nem a jogok, hanem a kötelezettség az első belső motivációját?

Ez mind nem jelent neki semmit, mert ő már másik értelmezési tartományt ismer, ahol nincsenek nyomtatott többszáz oldalas könyvek, nincs szigorlat 90 tételből az egyetemen, temérdek memoriter, kidolgozandó tételek, mert minden egy gombnyomással elérhető online, megvásárolható, letölthető. Tévedés ne essék, nem könnyebb ez most, dehogy: annyi deziformáció, reklám, álhír, pontatlanság, felhigult tartalom érhető el, hogy ebből kihámozni a használhatót, a lényeget sem könnyű, nem az.

Csak más. Nagyon más mélység. Talán az elmélyülés veszett el leginkább, illetve egy Y-nak az hiányzik legjobban. A lassúság, a csend, az offline.

Felmerül a kérdés az Y-ban: hogyan őrizzem meg életem értékességét, ha a viszonyítása alap ennyire megváltozott? Hogyan értessem meg magam, ki magyarázza el, hogy mi történik, ha nem értem? Ki alkalmazkodjon? Hogy hat ez majd kapcsolatra, viszonyulásra, megítélésre? Fel tud-e nézni ezután az Z az Y-re? Mennyire magányosodik el az elme, ha nem értik, nem is érdeklik az új generációt a régi szavak?

Nyomasztó kérdések.

Y-ként podcastek világában szocializálódom újra, annak az illúziójának fényében, hogy modern gondolkozásom van, és követem a trendeket (nem).

[Azt be sem emelem az egyenletbe, hogy nem mindennapi képesség egy Y generációsnak az idegennyelv napi készség szintű használata, ami újabb ismeretlen világokat nyitna meg, ha lenne eszköz rá.]

Olvastam egy cikket a Forbes.hu magazinban. A címe TheVR a csúcson, Whisperton dobogón: itt a legértékesebb magyar influenszerek listája https://forbes.hu/uzlet/influenszer-lista-2023-magazin-promo/

Azonosultam a Forbes magazinnal, és együtt is éreztem vele. A célcsoportja mondjuk én vagyok, a téma, amit a cikk témájának, amit feldolgoz, nem. Nagyon nem. A felsorolt húsz hírességből senkit sem ismerek.

A Forbes trendi akart lenni, ahogy az Y is, tájékozott, fancy, hype és a többi, amiről az előző cikkben is írtam. Közben sajnos a generációs szakadék (nem tudom máshogy mondani) miatt nevetségessé vált a tudományos alapelvek alapján rangsorolt youtuberek listázása. Miért van/volt erre szükség? (a kérdés az Y-é is lehet, ahogy az enyém is simán). A veszély, ha nincs az Y képben abban a témában, amiről ír, nem elemez, nem tárja fel eléggé, akkor a féligazságok sutasággá válnak a tollából, és hiába a hírnév, érték, intellektus csupán egy kézlegyintéssé válnak a hosszú munkaórák egy Z podcastjének 5 másodpercében.

A Forbes, ahogy egy példa Y, okos, lehet a célja, hogy eléréseket növeljen, lájkokat vadásszon, újabb csatornákat érjen el, ingyen reklám, értem én. Azonban az alap dilemma, hogy egy Y mondanivalója, ha Z-sen próbálja mondani célba ér-e erősen megkérdőjeleződik ebben a példában.

Mit kellett volna másképpen tenni?

Mi a megoldás? Hogy jövünk rá, hogy egy Y azért nyomtatja ki a dokumentumokat, mert nem képes használni a XXI. század adta egy gombnyomásra csillivilli kimutatásokat gyártó survey-ket, nem ért az Excelhez mélyebben, és sejtszintig nem környezettudatos.