A stílus maga az ember -Amikor a „kérem” és „köszönöm” elveszíti az erejét.

A stílus maga az ember – Amikor a "kérem" és "köszönöm" elveszíti az erejét.

Buffon grófja egykor azt írta: a stílus maga az ember. Ez a mondás ma, a rohanó hétköznapokban talán még aktuálisabb, mint valaha, bár egészen más megvilágításba került. A kérdés már nem az, milyen választékosan fogalmazunk, hanem az, hogy mennyi maradt meg bennünk abból az odafigyelésből, amely egykor a társas érintkezéseink gerincét adta.

Vegyük észre, mi zajlik körülöttünk: a munkahelyi csevegőalkalmazásokban, az e-mailekben, vagy akár a családi üzenetváltásokban a hatékonyság mindenek felett áll. Gyakran érezzük úgy, hogy a "kérem" és a "köszönöm" csupán felesleges körök, lassító tényezők. Pedig, ha mélyebben belegondolunk, ezek a szavak sokkal többet jelentenek, mint puszta udvariassági formulákat.

Amikor őszintén megköszönünk valamit, azzal nemcsak a másik ember tettét nyugtázzuk, hanem láthatóvá tesszük az ő befektetett energiáját is. Amikor pedig megkérünk valakit valamire, azzal elismerjük a saját határainkat és az ő szabad akaratát.
Ezek a finom gesztusok a kapcsolataink "biztonsági övei" – megvédenek minket attól, hogy tárgyakként kezeljük egymást, és segítenek fenntartani a méltóságot a mindennapi zajban.

Coachként sokszor látom, hogy az életközépi váltások vagy a stresszesebb időszakok során az emberek akaratlanul is elhagyják ezeket az apró "kapcsolódási pontokat". A gépiesített kommunikáció kényelmesebb, nem igényel érzelmi jelenlétet, de hosszú távon pont azt az intimitást és biztonságot sorvasztja el, amire mindannyian vágyunk. A stílusunk megváltozása nem csupán a nyelvhasználatunkat érinti; ez a belső világunk visszatükröződése. Ha a kommunikációnkból kiveszik a hála és a tisztelet gesztusa, akkor a kapcsolataink minősége is elkerülhetetlenül megváltozik.

Talán érdemes lenne megállni egy pillanatra, és feltenni a kérdést: miért sietünk ennyire? Vajon a sebesség, amit hajszolunk, valóban értékesebb, mint az a pillanatnyi megállás, amikor szemébe nézünk vagy figyelmesen írunk a másiknak?
A stílusunk nemcsak az, ahogy mások látnak minket, hanem az is, ahogy mi viszonyulunk a világhoz. A "kérem" és a "köszönöm" világának alkonya csak akkor következik be, ha hagyjuk. De dönthetünk másképp is: minden egyes tudatosan használt köszönömmel egy picit emberségesebbé tesszük a környezetünket, és önmagunkat is.

Érdemes megfigyelni a következő 24 órában: milyen érzés, ha egy fokkal lassítunk, és valódi jelentést adunk a legegyszerűbb szavainknak is?

A stílusunk a személyiségünk tükre. Te milyen üzenetet közvetítesz a környezeted felé a hétköznapi kommunikációddal? Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan teremthetsz mélyebb kapcsolatokat a mindennapi interakcióidban, kattints ide és foglalj egy konzultációs időpontot, hogy átbeszéljük az elakadásaidat.

https://driveandflow.webnode.hu